Napjainkban divatos kifejezés, az out of the box gondolkodás, de kevesen tudják, hogy mit is takar és még kevesebben tudják alkalmazni.

A lényeg az, hogy akár tetszik, akár nem, az esetek döntő többségében sablonokban, sémákban gondolkodunk. Bár nem hangzik túlságosan megnyerően, mégis jó szolgálatot tesz. A mindennapokban meghozott döntéseink legalább 90-95%-a simán levezethető egy begyakorolt sémából, anélkül, hogy megerőltetnénk az agyunkat.

Automatikusan megállunk a piros lámpánál, lefele nyomjuk a kilincset, az út jobb oldalán közlekedünk… stb. Sokkal egyszerűbb ez így, mintha minden egyes ilyen helyzetben a nulláról kellene kitalálni a megoldást. Valószínű nem is maradt volna fent úgy az emberiség: őseinknek például nem sok ideje volt a fejüket vakarni, amikor szaladt feléjük a a kardfogú tigris. Viszont úgy, hogy ösztönösen bekapcsolt, ha tetszik, automatikusan lefutott a “harcolj vagy menekülj” program, már kezelni tudták ezt az izzasztó helyzetet.

 

Ahogy a civilizáció fejlődött, úgy egyre több megszokás, társadalmi elvárás, norma és tanult viselkedésforma vette át a személye improvizáció helyét. Az oktatás elterjedésével nem csak gondolkodni tanítanak minket, hanem arra is, hogy hogyan tegyük azt. Ez így is van rendjén, azonban vannak olyan helyzetek - még ha ritkán is - amikor ez nem elég.

 

A nagy találmányok, felfedezések, újítások abból születtek, hogy valaki tudott és akart a szokványostól eltérően gondolkodni, szokatlan kérdéseket feltenni és kilépni a sablonok kitaposott ösvényéből. 

 

Gondolatok a szabadulószobában

Egy szabadulószoba ugyan nem tesz senkit géniusszá, de hozzájárul ahhoz, hogy olyan típusú problémákat kelljen megoldani, melyeknél a jól bevált gondolkodási-döntési panelek nem működnek. Ahhoz, hogy valaki sikeresen oldjuk meg a kijutós játékok feladatait, arra van szükség, hogy ne automatikusan működjünk, hanem hagyjuk egy kicsit szárnyalni kreativitásunkat. Mindenkiben megvan ez a képesség, csak egy kis bátorság kell hozzá és az, hogy a játék során szabadjára engedjük a fantáziánk és a képzelőerőnk.

 

Ha kellően sokat gyakoroljuk ezt, a hétköznapokban is hasznát vesszük, akkor is, ha nem épp a kereket, vagy a fúziós reaktort kell feltalálnunk.