Eleink, ahogy mi magunk is, mindent megtettek, hogy tartalmas módon kapcsolódhassanak ki, és bizony ennek érdekében a kor igényeinek megfelelő, szabadtéri szabadulószobákat, jobban mondva labirintusokat is létrehoztak, kastélyok parkjaiban. A labirintusokat azonban mindig körbelengi valami misztikus titokzatosság, ahogyan az egyik legnevezetesebb tiszadobi labirintust is. A legendák szerint Andrássy Gyula azért építtette, hogy az útvesztőben magának Sissi-nek ejtse rabul a szívét.

A labirintus évezredek óta jelen van az emberiség történetében, a szakértők szerint ugyanakkor kezdetben vallási szerepe lehetett.

A labirintusok a szabadulószobák elődei

A legnevezetesebb ókori labirintus Kréta szigetén volt, ahová a monda szerint athéni fiúkat küldtek áldozatul, mígnem a nemes Thészeusz önként nem ajánlkozott, hogy maga megy el a labirintusba, és öli meg Minótauroszt, a szörnyet. A be-, és a kijutásban is Thészeusz segítségére van Ariadné, a thébai királylány fonala, akinek megtetszik a nemes lelkű ifjú. A történet egyes értelmezései szerint a nemeslelkűség, és az önzetlenség segít olyan céltudatossá tenni, ahogy a fonál útbaigazította Thészeuszt.

A labirintusok divatja a későbbi évszázadokban sem múlt el, így kolostorok, majd nemesi udvarok kertjében is ültetnek sövényből különleges alakzatokat, amelyeknek egyrészt esztétikai értke volt, másrészt valódi szórakozást nyújthatott a bálokból elvonulni vágyók számára. Akárcsak a szabadulószobák manapság azoknak, akik kilépnének a megszokásból.

Labirintus Sissi tiszteletére?

Itt jön a képbe Magyarország legnevezetesebb sövénylabirintusa, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon található. Az Andrássy-kastély kertjében található filigrán bonyolultsággal megálmodott útvesztőt gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján építették meg. Nem kevésbé titokzatos különben a kastély sem, amelyhez a kert is tartozik. A Loire-menti lovagvárakat idéző épületnek ugyanis négy bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van. Ebből nem következtetni a négy évszakra, a 12 hónapra, az 52 hétre, hogy a napokat már ne is említsük.

A varázslatos kastély és a még varázslatosabb kert természetesen beindította az emberek fantáziáját. A helyi legendák szerint a gróf valójában Sissi, azaz Ferenc József császár hitvese, Erzsébet tiszteletére építtette. Azt beszélik, hogy egyetlen alkalommal maga a császárné is eljutott valamilyen úton-módon a kastélyba, megcsodálta különlegesen szép rózsalugasait, és bejárta a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintust. A mai történetírás szerint, amely igyekezett minél alaposabban feltárni az gróf és Sissi közötti kapcsolatot, illetve annak mélységét, mára annyit állapít meg, hogy a szimpátia megvolt a császárnő részéről, így Andrássy Gyula óvatosan terelgethette rajta keresztül Ferenc József császár gondolatait is a kiegyezés irányába.

Arról, hogy voltak–e valaha kettesben, csak egyetlen utalás van, amely szerint néhány perc erejéig, amikor a gróf kocsiján a vasútállomásig hajtattak. Mindenesetre a tiszadobi labirintust bárki ma is kipróbálhatja, többek között azért, hogy megkeresse Fadrusz János híres Leányszöktetés nevezetű szobrát, amely talán Andrássy Gyula ábrándjait is megtestesíti.