A szobák célja az, hogy logikai feladványok megoldásán keresztül találjuk meg belőlük a kiutat. Hogy a dolog még érdekesebb legyen mindegyik játéknak van egy-egy kerettörténete, melybe beleélhetjük magunk és így életszerűbbé válnak a kalandok. Hogy ezek ijesztőek-e? Nem. A megfelelő szó talán az izgalmas rájuk.

A félelemről

A félelem egyike azon alapérzelmeknek, melyek a mindennapok során irányítják a tetteinket. Vérmérséklettől függ, hogy kire hogyan hat. Van aki leblokkol nagyobb nyomás alatt és van olyan is, akiben energiát szabadít fel. Ennek hatására aztán olyan dolgokra képes, melyekre nem is gondolt korábban.

Így vagy úgy a félelem megkerülhetetlenül jelen van az életünkben. A fontos az, hogy megfelelően viszonyuljunk hozzá és képesek legyünk legyőzni, vagy hasznunkra fordítani. Ennek pedig egy módja van: szembenézni vele. A legjobb, ha ezt játékos formában tesszük, mondjuk egy kijutós játék során.

A szabadulószobákról

A szabadulószóbák kerettörténete, hangulata sokszor eltér attól a “díszlettől” melyben hétköznapjainkat töltjük. A dolog lényege éppen az, hogy egy olyan szokatlan helyzetben találjuk magunkat, mely sok tekintetben próbára teszi képességeinket. Ez alatt pedig logikai és problémamegoldó készségünkre kell elsősorban gondolni.

Egész röviden, ha képesek vagyunk megtalálni a rejtett nyomokat, összerakni az összefüggéseket, akkor nyert ügyünk van. Ezt segítendő, vagy megnehezítendő készült el a szabadulószobában minden egyes díszletelem. Legyen szó a berendezésről, vagy speciális effektekről. Vagy magáról a kerettörténetről. A nehézség csupán az, hogy rájöjjünk, ezek mikor visznek közelebb a megoldáshoz, és mikor terelik el a figyelmet.

A kijutós játékok kerettörténetei

A kijutós játékokban a kerettörténetek általában valamilyen sztorit mesélnek el. A logikai feladványokból fakadóan kézenfekvő a krimibe illő történet: többé kevésbé mindegyik szobában nyomoznunk kell valamilyen rejtély, vagy személy után. Lehet az egy gyilkos, őrült professzor, renegát titkosügynök. Határt csak a készítők fantáziája szab.

Nem kell megijedni

Szabadulószobáinkat úgy alakítottuk ki, hogy a hangsúly mindig a rejtély megoldásán és ne az ijesztgetésen legyen. A címben feltett kérdésre a legfrappánsabb választ egyik játékmesterünk adta: a szabadulószobák semmivel nem ijesztőbbek, mint a Reszkessetek betörők! Ezért bátran ajánljuk őket az olyan érdeklődőknek is, akik nem horroron nőttek fel.

A szobáinkat nem ajánljuk viszont egészen kis gyerekeknek, mert a feladványok többsége elmélyülést és koncentrációt igényel és azt tapasztaltuk, hogy 10-12 év alatt ezért nem igazán kötik le a gyerekeket.

Fogas kérdés a klausztrofóbia

Sokszor merül fel a kérdés, hogy klausztrofóbiával érdemes-e játszani, vagy sem? A válasz személyenként eltérő lehet. A szobáink 5-10 négyzetméteresek, így nem különösebben szűkek. Nem is alacsonyabbak a szokványosnál.

Gondot talán a bezártság érzése okozhat, de ebben senkit nem hagyunk magára. Egyrészt ott vannak a csapattagok, másrészt játékmestereink kamerán folyamatosan követik a szobában zajló eseményeket és bármikor kapcsolatba lehet velük lépni. Bármilyen probléma esetén pedig azonnal megszakítható a játék is.

A döntést nem tudjuk ugyan átvállalni, annyit viszont ígérhetünk, hogy nálunk biztonságban tudhatja magát bárki. Az is, aki klausztrofóbiában szenved.