OnlineMíg a második világháborúban a németek a legendás Enigmára bízták legfontosabb üzeneteik kódolását, addig az amerikaiak egy sokkal egyszerűbb módszert választottak.
A kriptográfia főként rejtjelezéssel, titkosítással és ezek megfejtésével foglalkozó érdekes tudományág. Általában abban az esetben használtak kriptográfiai módszereket, ha valamilyen üzenetet el szerettek volna rejteni az avatatlan szemek elől. És bizony elég régóta, az ókortól kezdve nagy koponyák foglalkoztak az ilyesmivel.
A huszadik századra odáig fejlődött a kriptográfia tudománya, hogy hihetetlenül bonyolult szerkezeteket hoztak létre az üzenetek titkosítására, mint például a legendás német Enigma.
Az Enigma rejtélye
A német fejlesztésű Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mert a géppel gyártott szövegek kézi erővel megfejthetetlenek voltak az 1918 előtt használt kódokkal ellentétben. Az első Enigma gépeket kereskedelmi célokra készítették az 1920-as évek elején. Az 1920-as évek közepétől a német haderő különféle fegyvernemei is használni kezdték, és a biztonság növelésére több változtatást is végrehajtottak. Más országok is használták vagy az Enigmát, vagy az Enigma alapján tervezett saját titkosító gépüket.
Nem számoltak azonban azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik gép segítségével meg lehet fejteni.
Így is tettetek a szövettségesek, akik az Enigma egy korábban használt verziója segítségével és egy kupac matematikussal és kriptográfussal feltörték a katonai Enigmát 1932-ben. A sztorihoz kellett persze az is, hogy egy francia kép ellopja a gépet a németektől - anélkül még lehet, a mai napig megfejtetlen lenne az Enigma.
Kódbeszélő indiánok
Az Egyesült Államok hadserege egy merőben más utat választott üzeneteinek titkosításához, és már az első világháborúban elkezdett kódbeszélő indiánokat alkalmazni. Az gondolatot egy véletlen szülte. Egy amerikai századosnak ütötte meg a fülét, hogy két katonája a csatkó indiánok nyelvén társalog. Így született az ötlet: Lawrence százados fogta magát és összeszedte zászlóaljban szolgáló csatkó indiánokat és a kiképezték őket híradós feladatok ellátására, aztán be is vetették őket a háború utolsó szakaszában.
Az ötlet jó volt, mert szemben a géppel végzett titkosításokkal, a századok alatt kifejlődött természetes nyelvekben sokkal nehezebb kapaszkodókat, matematikai összefüggéseket találni a rengeteg szabálytalanság, kivétel miatt. Egy ismeretlen természetes nyelv megfejtése sokkal nehezebb feladat, mint egy ismert nyelvet kódoló rejtjelező algoritmusé.
Az indián kódbeszélők nem kerülték el a németek figyelmét, ezért aztán a második világháborúra készülve 30 “néprajzkutatót” küldtek az Egyesült Államokba, hogy az indián nyelveket tanulmányozzák. A számtalan, ABC-vel, írással sem rendelkező nyelvbe és nyelvjárásba azonban beletört a bicskájuk.
Mindenesetre az amerikaiak óvatosabbak lettek és az európai hadszíntéren kevésbé használták az indián kódbeszélőket, mint mondjuk a Japán ellen vívott harcokban. De így is közreműködött néhány komancs indián például a legendás normandiai partraszállásban.
A bökkenő csak az volt, hogy az indián nyelvekben nem voltak a modern hadviselést leíró szavak, ezért sok vicces körülírás született. Így lett például a tankból teknősbéka, a bombázóból terhes madár, a géppuskából varrógép és Adolf Hitlerből őrült fehér ember.
Rád is számtalan rejtély vár a szabadulószobákban!
Ha érdekelnek a rejtélyek és a kódfejtés, akkor szabadulószobáinkban te is biztosan jól fogsz szórakozni, hiszen változatos logikai feladatok, fejtörők során át vezet az út a szabadulás felé.
