OnlineSakichi Toyoda, a japán ipari forradalom egyik szülőatyja, fejlesztette ki az “5 Miért?” (5 Why?) problémamegoldó technikát még az 1930-as években. Módszere a ‘70-es években vált igazán népszerűvé, a szintén Toyota-nál dolgozó Taiichi Ohno-nak köszönhetően, és a Toyotánál pedig a mai napig használják a problémamegoldás folyamatára.
A makacs és visszatérő problémák sokszor mélyen gyökerező gondokra utalnak. A gyors javítások, ugyan kényelmesnek tűnnek, de legtöbbször csak a probléma felszínét kapargatják meg, és az ezekre a megoldásokra felhasznált erőforrások is kárba vesznek. Sakichi Toyota ezért keresett egy olyan módszert, ami egyszerűen fel tudja tárni a problémák valós okait.
Az 5 Miért? módszer lett ez a megoldás, mert ennek segítségével eljuthatott a problémák gyökeréig.
Az 5 Miért?
Az “5 Miért?” annyit tesz, hogy egy problémával szembesülve 5 alkalommal kell egymás után feltenni a miért kérdést. Minden egyes “miért” az előző miértre adott válaszra vonatkozik, így lépésenként lehet visszafejteni visszafejteni a probléma okát.
Leírva ez bonyolultabbnak tűnik, mint a gyakorlatban, nézzünk tehát egy egyszerű példát!
Probléma: Megállt az autóm és nem megy tovább.
Miért?
Mert kifogyott a benzin.
Miért?
Mert nem tankoltam eleget.
Miért?
Mert nem volt rá pénzem.
Miért?
Mert tegnap este elvesztettem pókeren.
Miért?
Mert nem tudok jól pókerezni.
Megoldás: megtanulok pókerezni (vagy abbahagyom a pókert).
Ezt a megoldási utat vissza is tudjuk ellenőrizni egy cikornyás bővített mondattal:
Ha megtanulok pókerezni, akkor nem vesztem el a pénzem, így lesz miből tankolni, nem fogy ki az autómból a benzin és nem áll meg emiatt.
Ha ez a fenti gondolatmenet logikusnak tűnik, akkor valószínűleg megtaláltuk a működőképes megoldást.
De miért?
A módszer hasonlít arra, amikor egy kisgyerek próbálja felfedezni a világ dolgait, és folyton felteszi a szülők idegeit borzolva végtelen Miért?-jeit. Eszünkbe juthat még Fluimucil Ábel is, aki az egész országot traumatizálta kérdéseivel és az átszinkronizálás sem feltétlenül mentette meg tv nézők millióit a tikkeléstől.
Hogy ne essünk ebbe a hibába, nem kell feltétlenül az 5-ös számhoz ragaszkodni: ha az utolsó Miért?-re már nincs értelmes válasz, akkor nem érdemes tovább vinni a folyamatot. Fordított esetben az is elképzelhető, hogy az ötödiknél is több kérdésre van szükség, hogy a probléma mélyére ássunk.
Ez az egyszerű 5 Miért? technika ugyanakkor sok esetben gyorsan a probléma eredete felé irányít. Tehát valahányszor egy rendszer vagy egy folyamat nem megfelelően működik, akkor próbáld meg ezt használni, még mielőtt mélyebben beleásod magad a történetbe és feltétlenül még azelőtt, hogy megpróbálnál kitalálni egy megoldást.
5 Miért? az üzleti életben
A modell az üzleti életben alkalmazva is egy egyszerű, 7 lépéses folyamatot követ:
1. Csapat a problémamegoldásra
Olyan embereket érdemes összegyűjteni, akik részleteiben ismerik a problémát és a folyamatot, amit éppen javítani kell. Közülük pedig kell olyan, aki azért lesz felelős, hogy a probléma fókuszban maradjon.
2. A probléma definiálása
Második lépésként a problémát kell tisztázni, és ha lehet, akkor gyakorlati tapasztalatokat is szerezni róla. Akár úgy, hogy a csapat előre felkészül belőle, miután kapott egy brief-et.
3. Az első Miért?
Válaszként itt kell összeszedni azt, hogy miért jelentkezik a probléma. Az, hogy “miért?”-eket kérdezünk valóban egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy válaszolni lehessen rájuk alaposan és intelligensen végig kell gondolni mindent. Olyan válaszok a jók, melyeket tényekkel is alá lehet támasztani, nem pedig csak találgatások.
4. És a többi
A válaszokon kell ebben a lépésben végigmenni egymás után, egészen az utolsó Miért,-ig.
5. Az utolsó miért?
A probléma kiváltó oka akkor van meg, ha a “miértek” már nem generálnak több hasznos választ.
6. Szembenézni az kiváltó okokkal
Ha sikerült legalább egy valódi kiváltó okot azonosítani, meg kell beszélni és egyet kell érteni abban, hogy milyen ellenlépések akadályozhatják meg a probléma újbóli felmerülését, azaz hogyan érhető el a sikeres problémamegoldás.
7. Utánkövetés
Érdemes utánkövetni, mennyire hatékonyak az ellenlépések a kezdeti probléma megszüntetésében vagy minimalizálásában. Lehetséges, hogy módosítani kell majd rajtuk, ezért pedig megismételni a folyamatot.
A módszer leginkább az egyszerű vagy közepesen bonyolult problémák megoldására alkalmas. Összetett problémák esetén egy részletesebb megközelítés több eredménnyel járhat, bár az 5 Miért? ilyen esetben is adhat hasznos információkat.
