OnlineA csalás és a kreatív problémamegoldás között nem mindig húzódik egyértelmű határvonal. A kulcs abban van, hogy milyen szabályokat, szabályrendszert tekintünk evidensnek.
Ha valaki egy focimeccsen kézzel ér a labdába, akkor a közönség - joggal - csalást kiált. (Már ha nem kapus az illető.) Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor ez nem olyan egyértelmű, méghozzá azért nem, mert az életnek nincs ugyanolyan aprólékos, mindenre kiterjedő szabályrendszere, mint mondjuk a labdarúgásnak.
Szabály, norma, sablonok
Maga a címben felvetett dilemma onnan eredeztethető, hogy az adott helyzetben mit tekintünk irányadónak, főleg akkor, ha nem egyértelmű, hogy mihez kell igazítanunk döntésünket, viselkedésünket.
Vannak a szabályok, mint például a focimeccsen, melyek egyértelműek, és minden résztvevőnek be kell tartani ahhoz, hogy egyáltalán pályán maradjon az utolsó sípszó pillanatáig. Ez többnyire tiszta sor, hiszen olyannyira kidolgozták a labdarúgás történetében ezeket, hogy minden felmerülő kérdésről lehessen tudni, hogy az szabályos, vagy szabálytalan. Néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve, de ott is inkább érzelmi alapon értelmezték, alkalmazták a szabályokat. Mondjuk az 1986-os VB döntőn, amikor az a megmozdulás az argentinoknak Isten keze volt, ami az angoloknak égbekiáltó csalás.
A normák általános társadalmi elvárásokat, viselkedési mintákat tükröznek, melyeket többé-kevésbé mindenki ismer és elfogad. Ezeket alkalmazzuk (jobb esetben) azokban a helyzetekben, amikor nem ismerjük a szituációra vonatkozó konkrét szabályt, törvényt. Általában nem olyan szigorúak és aprólékosak, mint a szabályok de valamilyen általános elven alapulnak.
Az ókori rómaiaknál például az egyértelműeken szabályozott jog (ius) mellett egy törvénykezésben is használt fogalom a “mores” jelölte az erkölcsöket, melyeket ugyanúgy figyelembe vettek egy-egy cselekmény megítélésekor, mint a törvény betűjét. Tehát ettől és a társadalmi normáktól sem túlzottan előremutató eltérni, ha az ember nem akarja a kirekesztettek életét élni.
Sablonok helyett out of the box gondolkodás
A harmadik rész, sablonok kupaca az, ami talán a legkevésbé egyértelmű, és így helyet ad a kreativitásnak. Olyan helyzetekben is hajlamosak vagyunk viselkedési, cselekvési sablonokban gondolkodni, ahol ez nem is elvárás. Egyszerűen csak könnyebbnek tűnik, mindig a kitaposott úton járni. Pedig a legtöbb esetben itt lenne lehetőség arra, hogy valami egyedi, frappáns megoldással álljunk elő. Azért is, hogy eredményesebbek legyünk. Az out of the box gondolkodás bár felrúgja ezeket a sablonokat, soha sem csalás, hanem kreativitásunk gyümölcse, ami segíthet céljaink elérésében. Ráadásul nagyon jól fejleszthető a szabadulószobákban a kijutós játékok során sok egyéb, fontos készség mellett.
