OnlineA kijutós játékok történetéről szóló cikksorozat előző részében a kezdeteket idéztük. Azt, hogy hogyan törtek be a játékiparba a számítógépes kijutós játékok. Most pedig az első élő játékokból mutatunk egy kis ízelítőt.
Az első szabadulószobák
Több szabadulószoba is követeli magának a történelmi első helyet és a kérésben nehéz is igazságot tenni. A legvalószínűbb az, hogy az első élő kijutós játékok közel egy időben, de egymásról mit sem tudva nyitottak meg.
Az ismert kezdetek több, mint 10 évesek: 2006-ban a Szilícium völgyben, 2007-ben pedig Japánban kezdett el üzleti alapon működni a két ismert szabadulószoba. A játékhelyszínek a Csendes-óceán két különböző partján vannak, így nem túl valószínű, hogy ismerték egymás koncepcióját. Az inspiráció is eltérő volt: a japán szabadulószoba a számítógépes kijutós játékokból merített ihletet; a san fancisco-i pedig Agatha Christie regényeihez nyúlt vissza.
Agatha Christie, mint inspiráció
Agatha Christie, a krimi koronázalan királynője, élete során több, mint 80 detektívregényt írt. Első regénye, A titokzatos stylesi eset 1920-ban jelent meg. Ebben mutatkozott be legendás hőse Hercule Poirot, aki a későbbiekben vagy 30 könyvben eredt titokzatos gyilkosok nyomába.
Poirot és az írónő más hősei is csupán az eszüket és logikájukat használták a gyilkos leleplezésére, szemben a későbbi filmvásznon megjelenő nyomozókkal, akiknél jóval hangsúlyosabb ügyességük és erejük, mellyel térdre kényszerítenek bármilyen ellenfelet. Pontosan ugyanezt a koncepciót követik a szabadulószobák is: a feladat az, hogy megtaláld az apró elrejtett nyomokat és a köztük lévő összefüggéseket.
Csíkszetnmihályi Mihály és a flow élmény
A szabadulószobák 2011-től kezdtek Magyarországon gombamód elterjedni. Olyannyira, hogy mostanra Budapest lett a szabadulószobák fővárosa, ahol az első szabadulószoba világbajnokságot is rendezték.
Terjedésükhöz nagyban hozzájárult egy neves magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletete. Az elmélet szerint az ember akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha a feladataira koncentrálva megszűnik számára a külvilág. Ráadásul pont ilyenkor a legboldogabb. Csíkszentmihályi szerint akinek gyakran van flow élménye, annak az életminősége is jobb. Egy gondosan megkomponált szabadulószobában pedig pont ez lép működésbe.
A budapesti szabadulószoba robbanás
Hiába más országokban jelentek meg először az élő kijutós játékok, Budapestről terjedtek el világszerte.
Az immár megkérdőjelezhetetlenül hungarikummá avanzsált romkocsmák mellett a szabadulószobák azok, melyek a legkisebb befektetéssel várhatják a haszon reményében a fiatal külföldi turistákat. Ők az unalmas városnézésnél könnyedebb szórakozási lehetőségeket keresnek. Viszonylag nehéz elképzelni például egy angol legénybúcsús társaságot, ahogyan a Széchenyi Könyvtár épületét csodálják.
Hangulatában és és célcsoportjában is nagyon hasonló a kijutós játék a romkocsmához. Van azonban egy apró, de nem elhanyagolható különbség: a szabadulószobába pont az agyukat felpörgetni jönnek a vendégek, nem pedig eltompítani. Biztató, hogy erre is van igény, és egyre többen veszik észre, hogy Budapesten nem csak berúgni lehet.
