OnlineA szabadulószobák szinte észrevétlenül, játékos formában számtalan kognitív képességünkre és készségünkre pozitív hatással vannak. Tudományos körökben évek óta vizsgálják, hogy a feladványok milyen hatással vannak az agyműködésre. A kísérletek pedig azt mutatják, hogy agyunk fejlesztésére és karbantartására egyaránt alkalmasak a kijutós játékok: javítják a memóriát, növelik a kreativitást, elősegítik a komplex gondolkodást és a fokozzák dopamin termelését.
Na de mire jó mindez?
Memóriafejlesztés
Az első, és talán legnyilvánvalóbb dolog, hogy a szabadulószobában fejlődik a memóriánk. A legtöbb feladvány rövidtávú memóriánkat használja. Itt tároljuk a nyomokat, képeket és az elénk kerülő kisebb-nagyobb objektumokat. A gyakorlat teszi a mestert mondás itt is igaz. Minél több információt kell elraktároznunk, annál inkább fejlődik memóriánk. Azzal, hogy a játék során a szokásosnál nagyobb az igénybevétel, pontosan ugyanaz történik a memóriánkkal, mint bicepszünkkel, ha súlyokat emelgetünk: nő. Ennek pedig számtalan jótékony hatását érezhetjük majd: gyorsabb és jobb lesz a helyzetfelismerésünk és problémamegoldó képességünk.
Fokozott kreativitás
A kijutós játékok rendkívüli mértékben fejlesztik a kreativitást. A feladványok döntő többsége out of box gondolkodást kíván meg, ami azt jelenti, hogy a megszokott sablonok helyett egyedi ötletekkel kell előállnunk, ha sikeresek akarunk lenni. A kreativitás nem egy isteni adottság, hanem ugyanúgy fejleszthető kognitív készségünk, mint bármi egyéb. Nem csak a művészek kiváltsága, hiszen életünk számos területén lehet rá szükségünk.
Komplex gondolkodás
Amíg a legtöbb embernek az az egyszerűbb út egy feladat megoldására, hogy minél kisebb megoldandó részfeladatokra bontja, addig bizony sokszor megesik, hogy ők a fától nem veszik észre az erdőt. A szabadulószobák feladatai egyszerre követelik meg a játékosoktól a részletek pontos rendszerezést és a komplex látásmódot. Ez a két dolog olyannyira különbözik, hogy agyunk külön féltekéje specializálódott rá. Azzal, hogy egymás mellett használjuk mindkettőt, nem csak helyzetfelismerésünk formálódik, hanem segítjük agyunk jobb-, és bal féltekéjének együttműködését.
Dopamin termelés
Ahogy minden kellő kihívást jelentő feladat, úgy a kijutós játékok is dopamint szabadít fel a szervezetben. Hogy ez mire jó? A dopamint a köznyelv boldogsághormonnak nevezi, és valóban ez a vegyület felelős boldogság-, és elégedettség-érzetünkkért. Többek közt étkezés, szerelem és szex, valamint bizonyos kábítószerek hatására jelenik meg a szokásosnál nagyobb mértékben szervezetünkben. Figyelem! A szabadulószobák nélkül ugyan lehet élni, ráadásul legálisak is, viszont pont emiatt könnyen lehet, hogy függőséget okoznak :)
Problémamegoldás
A problémamegoldás egy olyan összetett folyamat melynek során a fent felsorolt hatások mindegyikére szükségünk van valamilyen mértékben. Vagyis a memória, kreativitás, komplex gondolkodás és a dopamin mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy sikerrel vegyük azokat az akadályokat, melyek elénk kerülnek a szabadulószobákon kívül is.
Csapatmunka
A jól megtervezett szabadulószobás feladatokat csak akkor tudjuk megoldani, ha a csapat minden tagja kiveszi a részét az erőfeszítésekből. Soha nem tudhatjuk, hogy egy-egy feladat megoldásához melyikünk fejéből pattan majd ki a szikra. Gyorsan kiderül, hogy ki miben jó, ki hogyan reagál stresszhelyzetben és ki az, akire egy extrém szituációban is számítani lehet. Emiatt a szabadulószobák az egyéni készségek mellett kiválóan alkalmasak társaink megismerésére és a csapatmunka fejlesztésére is.
